Elektromos kazán

Egy elektromos kazán kiválasztása során több szempontot kell figyelembe venni. Ez nem mindig könnyű, hiszen ha egy kazánokkal foglalkozó épületgépészeti áruházban a termékkiválasztásban segítséget kérünk, akkor az eladó, vagy a szakember hasonló teljesítményű, de gázüzemű kazánkészülékek teljesítményével fogja nagy valószínűséggel összevetni a szóban forgó elektromos kazán műszaki jellemzőit. Ez érthető, hiszen a gázkazánok a legszélesebb körben alkalmazott fűtéstechnikai berendezések, így ezek jelentik bárki számára a hozzáférhető referenciát, az összehasonlítási alapot.

Az elektromos kazán és az őt működtetőelektromos hálózat

Az elektromos kazán használatát nagyban befolyásolja az őt működtető villamos hálózat alkalmassága. Emiatt előfordulhat, hogy a hálózatot fejleszteni, illetve bővíteni kell majd, mer bár kisebb hőigény esetén elegendő lehet a 230V-os feszültségérték, de komolyabb hőigény esetén már a nagyobb teljesítményre képes 400V-os áramellátás szükséges a megfelelő áramerőség biztosítása mellett, ez így együtt pedig ritkán van meg egy nagyobb lakásban, vagy családi házban. Figyelembe kell venni, hogy az elektromos és a gázüzemű fűtésből származó teljesítmény jellege különböző. Gázkazánok üzemeltetése esetén a készülék kialakításától függően egy adott átmérőjű (pl.: fél-, vagy háromnegyed colos) csővezetékre csatlakoznak, és ennek fényében produkálják a leadható névleges teljesítmény értékét (pl.: 12kW). Elektromos kazán esetén ez már kicsit több paraméter függvénye, hiszen a leadott teljesítmény függ a pillanatnyi feszültségtől, az áramerősségtől, ahogy a vezetékek keresztmetszetétől is. Ezen paraméterek együttes léte eredményezi egy elektromos kazán optimális működését.

Az elektromos kazán és az azt befogadó fűtési hálózat

Az elektromos kazán kiválasztását elősegítendő érdemes tudnunk, hogy miként szeretnénk majd használni azt. Szóba jöhet ugyanis kiegészítő fűtésként, önálló fűtőrendszerként, de lehet vele célunk a fűtési funkció mellett a melegvíz előállítása is. Ez utóbbi esetben ugyanis összekötni szükséges majd egy indirekt tárolóval.

A fenti, főbb fűtéstechnikai szempontok számba vétel után érdemes felmérni a fűtendő épület, vagy lakás tényleges hőigényét, amit lehet tapasztalati úton is meghatározni, de biztosabb, egzaktabb eredményt kapunk, ha az épület – egyébként többkomponensű jellemző – energetikai állapotát is figyelembe vevő, szakképzett épületgépésszel méretjük fel. Ha az elektromos kazán egy már kiépített rendszerbe lesz beillesztve, akkor abból érdemes kiindulni, hogy mennyi a kiszolgálni kívánt hőtechnikai berendezések (pl.: padló-, falfűtés, radiátorok fűtése, stb.) összteljesítménye. Csak ezek után érdemes meghatározni a vásárlandó készülék szükséges teljesítményét, hiszen gyakorlati tapasztalat, hogy több hő leadására képes berendezés üzemel egy lakásban, mint amennyi a valós hőszükséglet. Ilyen irányból megközelítve a dolgot, nem fogunk felesleges költségeket generálni magunknak.

Szükséges itt néhány szót ejteni az elektromos kazán terhelhetőségéről is. Általános érvényű javaslat, hogy a fűtéstechnikai berendezések állandó csúcsra járatását elkerülendő, az igényelt és üzem közben átlagosan leadott hőteljesítményük ne érje el a készülék maximális teljesítményét. Ez az arány gázüzemű készülékek esetén 80% szokott lenni, de elektromos kazán leadott teljesítménye se haladja meg lehetőség szerint a maximálisan leadható érték 75%-át.